IX.

Chapter 9.

.......Az ajtónál Niall előre engedett, és ahogyan beértem , megláttam azt a személyt , akit abban a pillanatban legjobban mellőztem volna az életemből........
Egy messzebb lévő asztalnál Harry-t pillantottam meg, akitől kissé megijedtem. Sietve a pulthoz mentem, ahol a finomabbnál finomabb fagyik voltak kitéve.
- Mit szeretnél? - néztem Niall-re, aki a hátam mögött állt.
- Csokisat.. - csillogtak a szemei.
- Csak olyat? - pillantottam rá kérdőn.
- Két csoki és egy eper.. - változtatta meg végül.
Ekkor lépett oda hozzánk az eladó.
- Jó napot, miben segíthetek? - kérdezte meg kedvesen, hiszen ez a dolga.
- Helló, két fagyi lesz, egy 3 gömbös és egy 2 gömbös...a 3 gömbös álljon két csokiból és egy epresből... - kezdtem a Niall-ével.
- Tessék.. - adta át nekem, én pedig továbbadtam Niall-nek - És a másik? - kérdezte tovább.
- A másik pedig álljon egy epres-joghurt és zöld alma.. - mondtam a sajátom.
- Itt van.. - adta a kezembe - összesen 2(font) lesz.. - ütötte be a gépbe.
- Hagyd, fizetem.. - lépett közelebb Niall - Tessék.. - fizette is.
- Egészségükre.. - mondta elköszönésképpen az eladó.
- Köszönjük.. - válaszoltunk egyszerre majd kézen fogva kimentünk, a teraszrészre.
Egy utolsó pillantást vetettem Harry-re , aki figyelt minket azóta, amióta beléptünk, de amikor ránéztem, csak visszatért a telefonja bűvölésére.
Gyönyörű szökőkutas terasza volt a fagyizónak, és mi egy a szökőkúthoz közel lévő asztalhoz ültünk le.
- Niall.. - kezdtem.
- Igen Belle?
- Láttad ki volt bent a fagyizóban? - pillantottam be.
- Kire gondolsz? Sokan voltak bent.. - próbálta elviccelni, mert látta rajtam, hogy kicsit komolyra fordult a hangom és a pillantásaim.
- Harry-re gondoltam... - vallottam be végül.
- Mi van vele? - nézett rám kérdőn.
- Semmi, csak kicsit kínos volt, hogy reggel engem keresett, most meg itt van... - rázott ki a hideg, ahogy belegondoltam.
- Jaa, így már értem..azt hiszed, hogy követ? - tette fel következő kérdését.
- Nem, csak .... mostanában nem akarok vele találkozni, még látni sem.. tudom directioner vagyok, de megbántotta azt , aki annyira szerette... - magyaráztam.
- Kit?
- Ciara-t... nem hallottam róla már 2. napja semmit, csak annyit tudtam meg, hogy Harry lepattintotta....
- Ohh, értem... mint mondtam majd beszélek vele, de most vidulj fel, és élvezzük a jó időt meg persze a fagyit.. - nyalta meg a fagyiját.
- Igazad van.. - pusziltam meg az arcát.
Ő sokkal hamarabb végzett az 'áldozatával' mint én, és még amit én már nem tudtam megenni, az ő ette meg. Rájöttem, hogy nekem tényleg Niall kell, és nem érdekelt akkor más.
- Mindjárt jövök kimegyek a mosdóba, ha elengedsz.. - nevettem pár perccel később.
- Ha nem töltesz ott 1 órát akkor mehetsz.. - kezdett el ő is nevetni.
- Sietek.. - nyomtam egy puszit az ajkaira.
Gyorsan bementem, és megtudakoltam merre van a mosdó. Amikor elindultam, és már majdnem beértem a női mosdóba , egy kéz visszarántott.
- Annabelle..várj egy pillanatot.. - hallottam a hátam mögött Harry hangját.
- Mit akarsz? - kérdeztem kicsit dühösen.
- Összejöttetek Niall-el? - fordított meg.
- Igen, baj? - kérdeztem kicsit flegma stílusban.
- És még hogy nem vagy biztos az érzelmeidben... - nyomott kicsit a falhoz.
- Engedj el.. - próbáltam kijutni a karjaiból , de sikertelen volt - Engedj már el, mit akarsz velem? - kérdeztem kétségbeesetten.
- Semmit, vagy mindent talán? - mosolygott huncut mosolyával - Igazából csak annyit , hogy nekem ne hazudj... - mondta és megcsókolt, amit én 'jutalmazásul' pofonnal kísértem.
- Áuhh... - nyöszörgött kicsit - Látom, most már ellenállsz..Imádom az ilyen lányokat.. - nyújtotta kicsit ki a nyelvét.
- És most eressz el.. - kértem haragosan - Meddig akarod ezt a hülyeséget csinálni?
- Még nem tudom... majd meglátom, addig amíg elég reménytelen nem lesz, ez az egész.. de még érzem, hogy érdemes játszani.. - csillogtatta zöldes szemeit.
- Nem vagy normális... - válaszoltam meg, majd eltűntem a mosdóban.
'Hogy lehet ennyire hibbant, békén hagyhatna...' - gondolkodtam , miközben megnéztem a sminkemet.
Miután végeztem, csak lassan nyitottam ki az ajtót , nehogy Harry még mindig várjon rám, de már nem volt senki az ajtó előtt. Sóhajtottam egy nagyot, és visszamentem Niall-hez.
- Bocsi, hogy egy kicsit tovább tartott mint ahogyan terveztem... - kértem bocsánatot.
- Semmi baj... - húzott az ölébe.
- És most mi a következő terved? - fordítottam oldalra a fejem.
- Sétálunk egy kicsit, utána pedig elmehetnénk ebédelni.. - mosolygott.
- Oké, akkor a fagyi volt a reggeli.. - kuncogtam.
- Lehet annak is nevezni.. - jött rá ő is.
Felálltunk, és elhagytuk a fagyizót, Harry-t már sehol nem láttam, viszont abban nagyon reménykedtem, hogy nem tervel semmit. Úgy sétálgattunk, mint egy pár a park felé, amikor észrevettünk egy csapat lányt, akik megtudták, hogy itt vagyunk. Nem akartuk, hogy lássák, ahogyan ölelkezünk és kézen fogva sétálgatunk, ezért elengedtük egymást, még mielőtt késő lett volna.
Niall, minden lányhoz kedvesen viszonyult, osztogatott autogramokat , képeket készített velük, még valamikor engem is megkértek, aminek Niall nagyon örült. Többen is mondták, hogy nagyon aranyosak lennénk együtt, és hogy ők nagyon örülnének kettőnknek, ami mind a kettőnknek jól esett. Búcsúzóul mondták, hogy legtöbben el tudnak menni a legközelebbi koncertre, és remélik, hogy én is ott leszek, majd elmentek.
- De aranyosak.. - fogtam meg újból Niall kezét, amikor már teljesen eltűntek.
- Igen, ők tényleg kedves directioner lányok voltak, olyanok mint te és Ciara is.. - mosolygott és adott egy puszit az arcomra.
- De azt is tudom, hogy vannak olyannyira fanatikus lányok, akik gyűlölik a srácok, azaz a ti barátnőiteket... - okoskodtam.
- Te mennyi mindent tudsz.... - lepődött meg.
- Persze, hogy tudom, hiszen directioner vagyok, én is.. amúgy azok a lányok nem igazi directionerek.. - mondtam tovább.
- Vannak olyanok, igen..akik annak hívják magukat, de mégsem viselik el azt, ha nekünk barátnőnk van...
- Na mindegy, nem érdemes olyan lányokról beszélni.. - zártam le a témát.
Sétálgattunk, nevetgéltünk egy kicsit, miközben figyeltünk is nehogy meglássanak a lesifotósok. Olyan 1 vagy 2 óra körül betértünk egy étterembe.
- Mit eszel? - kérdezte tőlem Niall, pár perccel azután, miután felvettem az étlapot.
- Ezt a csirkemellkockás salátát.. - mutattam arra az ételre, amit kiszemeltem.
- Diétázol? - kérdezte a szemeimbe pillantva.
- Öhh, nem csak most ezt kívántam meg.. - tettem le az étlapot.
- Ez nem volt valami hihető.. - nézett nagy kételyekkel, majd az asztalunkhoz hívta a pincért, aki felírta a rendelést.
Niall kétszer annyi ennivalót rendelt mint én, és mégsem látszik meg rajta, persze a fiúk nem törődnek annyira magukkal, de a One Direction tagjai kicsit igen, hogy toppon legyenek a fellépéseken, és ne dagadékokat kelljen látniuk a rajongóknak.
Hamar megebédeltünk, majd megbeszéltem Niall-el, hogy menjünk haza, mert sajognak a lábaim, és lehet kicsit lehűtöm őket, főleg a sebeimet.
- És melyik 'haza'? - kérdezte nevetve útközben.
- Hozzátok, ha nem baj.. - válaszoltam félénken.
- Jó , hogy nem baj.. - húzott szorosan magához, majd csak kézen fogva sétáltunk, amíg el nem értük a házukat.
- Szerinted látta Elena az üzenetet? - léptem be a bejárati ajtón.
- Miért kérdezed?
- Csak , mert nem hívott minket egész délelőtt.. - gondolkodtam.
- Talán mert el volt foglalva Zayn-nel.. - húzogatta a szemöldökét, amin elkacagtam magam.
- Lehet, lehet..
Direkt az emeleten lévő fürdőszobába vettem az irányom, hogy hátha hallok majd akármilyen zajt, de nem , nagyon csöndesen voltak. A cetli eltűnt , és helyette egy másik volt kirakva , amin ez állt: ' Ha Niall te vagy az, aki olvassa , és még egyszer kopogás nélkül rontasz be, meghalsz, de ha Annabelle vagy, tudom, hogy kopognál.. xx  '
'Bolond lány, de imádom..' - gondoltam és közben bementem a fürdőszobába, becsuktam magam után az ajtót, hogy le tudjam venni a farmeromat. Lassan vettem le, hiszen nem akartam a sebtapaszokat lerántani, így is annyira fájt a lábam. Végül miután megszabadultam a nadrágtól lassan levettem a tapaszokat, és a zuhanyzó részével leöblítettem a sebet, amit nagyon csípett a víz.
Miután végeztem, kopogtak az ajtón.
- Igen, ki az? - kérdeztem meg.
- Én vagyok az, Niall.. kell segítség.. - hallottam kintről a hangját.
- Niall, hoznál nekem sebtapaszt, ha van.. - kértem meg.
- Persze, máris jövök.. - mondta, majd hallottam , hogy letrappolt, és hamar vissza is jött - Bevihetem?
- Gyere..
Bejött, és meg sem lepődött hogy bugyiban vagyok, hiszen tegnap együtt aludtunk.
- Tessék.. - adta a kezembe.
- Köszönöm Niall.. - mosolyogtam, majd kibontottam a csomagot, és kivettem pár tapaszt belőle, amivel hamar el is rejtettem sebeimet.
- Szépen javulnak a lábaid.. - jegyezte meg.
- Igen, tudom.. annyira örülök neki.. - egyenesedtem fel.
Visszakaptam magamra a farmerom majd amikor kiléptünk együtt a fürdőből megálltam Elena ajtaja előtt.
- Láttad mit írt ki? - nevettem kicsit.
- Igen.. az én testvérem - nézett a cetlire szúrós szemekkel.
- Én benézek hozzá vagy hozzájuk.. beszélgetek kicsit velük.. - mondtam el az ötletem.
-Ha akarsz menj csak, mert ez már a te házad is.. én megyek a szobámba tv-zni, ott megtalálsz.. - kaptam tőle még egy csókot, majd eltűnt a szobájában.
Bekopogtam Elena-hoz amikor, hallottam egy 'Gyere!' hívószót.
- Helló, nem zavarok? - kérdeztem a szerelmesektől.
- Sziiia Ana, nem zavarsz, gyere ülj, le.. - állt fel gyorsan Elena, és húzott nekem széket, amit én egy 'köszönömmel' kísértem.
- Na , és mizu köztetek? - néztem kettőjükre.
- Jól vagyunk.. - mosolygott Zayn - Tényleg, és te hogy vagy? Elena mesélte, hogy elestél.. - kérdezett rólam .
- Jaj, én megvagyok, már szépen javul a lábam.. de most nem én vagyok a lényeg, hanem ti.. Együtt vagytok? - kérdezősködtem.
- Igazat mondjuk? - kérdezett vissza Elena.
- Nekem mindig csak azt mondjátok.. - kacsintottam.
- Akkor igen együtt vagyunk, és rájöttem , hogy Elena nagyon aranyos , kedves, és gyönyörű lány , aki el tudja velem felejtetni az előző barátnőmet.. - avatott be aranyos hangon Zayn.
- Jaj de örülök.. - álltam fel a székről, hogy megöleljem őket - Annyira aranyosak vagytok együtt..
- Köszönjük, ez jól esik.. - nyúlt szélesre Elena szája.
- Hallom, te pedig Niall-el jöttél össze? - kérdezett Zayn, mire én kicsit kipirultam.
- Igen jól hallottad, ma elmentünk fagyizni, sétálni és még ebédelni is.. ti egész délelőtt itt voltatok? - nevettem.
- Nem, mert valamikor lementünk.. - kezdtek ők is nevetni.
- Valamikor? Nem kellett volna kicsit kimozdulni a házból?
- Hmm... nem , jó ez itt... - dőlt vissza Zayn az ágyra.
Elfelejtettem, hogy a telefonom a zsebemben maradt, és ekkor megint el kezdett csörögni.
- Pillanat.. - álltam fel és kimentem a szobából.

Amikor elővettem , és megláttam ki az, egyből a düh kerülgetett.


12 megjegyzés:

  1. nagyon szeretem a blogod^^ negatívum nincs.
    imádoooooooooom♥
    Xx

    VálaszTörlés
  2. Nagyon jó gyorsan kövit.:D<33
    puszi szasza.xx

    VálaszTörlés
  3. Zsir király. kövit. xx

    VálaszTörlés
  4. Gyorsan kövit. Oké?:)

    VálaszTörlés
  5. Meg érdemeljük mér a dupla részt?*-*
    Könyörgök legyen ma dupla rész nekünk sokat jelentene.*-*<3
    puszi Pepa.xx <3

    VálaszTörlés
  6. Jó nagyon.<3 Kövit.:*
    Pepa az télleg jó ötlet.:D
    puszi:Samanta.<3

    VálaszTörlés
  7. Kövit gyorsan imádjuk.*-*

    VálaszTörlés
  8. Kövit még ma.:*
    ~Mucus.<3

    VálaszTörlés
  9. Harry hivta tuti Harry hivta. kÖvit gyorsan.:$

    VálaszTörlés
  10. Gyoran kövit puszi Dalma.

    VálaszTörlés
  11. 700 oldal megtekintés.:)<3

    VálaszTörlés