XIII.

Chapter 13.

...Amikor Elena meglátott nem tudott szóhoz jutni....

- Neked minden jól áll, ami az enyém? - kérdezte végül nevetve - Amúgy Niall, te miért jöttél? - vizsgálgatta Niall-t.

- Nem tudom, akkor ezek szerint jó lett.. - mosolyogtam.

- Én? Én csak azért jöttem, hogy megnézd melyik fürdő nadrágomat adom kölcsön Zayn-nek.. - avatta be őt is.

- Ja, oké akkor menjünk nézzük meg.. - mondta miközben becsukta az ajtót.

- Hé , támadt még egy ötletem....Zaaaaayn.. - rohantam előre.

Benyitottam Niall szobájába, Zayn megrettenve nézett engem az ágyon ülve.

- Igen, tessék? - kérdezte megszeppenve.

- Azt szeretném kérdezni, hogy Caroline otthon van? - tettem fel a kérdésem.

- Azt hiszem nem, mert hazautazott Bradfordba.. - válaszolt.

- Hm, értem..akkor semmi.. - szomorodtam el kicsit.

- Ana, mi lenne az ötleted? - jöttek be a szobába Elena-ék , amikor látták, hogy kicsit szomorkodom - Mi a baj? - jött oda hozzám Elena.

- Ja semmi, nincs semmi ötletem... vagyis lett volna, de nem jött össze.. - rántottam meg a vállam.

- Miért? Mi lett volna? - közeledett Niall is.

- Az, hogy elhívhatnánk Carol-t is egy kis strandolásra, hátha találunk neki egy jó pasit.. - nevettem.

- Jaa, értem..És miért is nem hívjuk el? - furcsállta Elena.

- Azért, mert Bradfordban van..hazautazott, de majd kerítek neki valami jó pasit, hogy ne legyen egyedül ő sem.. - kacsintottam.

- Igen, ezt az ügyet bízhatjuk rád, mert te vagy a pasifogó.. - kezdett el nevetni Elena, amikor Niall rám pillantott.

- Szóval te pasifogó vagy...hmmmm, még jó , hogy összejöttünk, mert félthetnélek.. Ugye mostmár nem kell féltenem téged? - karolt át.

- Nem , nem  kell lerázom  őket és kész.. - nyugtattam meg.

- Örülök neki, naa térjünk vissza ..Elena jó nadrágot választottam? - pillnatott kíváncsian Elena-ra.

- Hmm, szerintem megfelelő lesz.. - mosolygott, és megcsókolta Zayn-t.

- Akkor indulhatunk a jó kis strandra? - kérdeztem már jobb hangulatban.

- Igeeen..-felelték egyszerre hangosan.

Elindultunk, és hamar meg is érkeztünk egy gyönyörű strandra. Az első utunk az öltözőkhöz vezetett. A közös szekrényünkből már csak a telefonom hiányzott, amit ki akartam kapcsolni, amikor láttam, hogy jött egy üzenetem.

- Figyeljetek, nekem jött egy üzim, mindjárt megyek utánatok jó? - ezzel azt próbáltam kifejezni kissé, hogy hagyjanak magamra, persze ezt nem lehetett leolvasni rólam.

'Hogy változhattak meg ilyen gyorsan a gondolataim? Hogyan..? Én.. szeretem Niallt, de Harry....' - csúsztam lefelé a szekrényről, és a földön találtam magam.

Az üzenet Styles-től jött: ' Figyelj Ana, nem tudom, hogy épp látod-e , de el kell mondanom neked, hogy soha életemben nem voltam olyan szerelmes mint, most.. te tudhatod a legjobban, hogy én kicsit nőcsábász vagyok, de ez most megváltozott. Csak annyit szeretnék, hogy légy boldog Niall-el, én ..... nem foglak választásra bírni téged, mert tudom, hogy őt választanád, 'Ha szeretsz valakit , engedd el, és ha ő is szeret visszatér hozzád' ezzel az idézettel búcsúzom.. nem foglak zaklatni többé, ez az egész csak rajtad múlik..Szia'

A boldog hangulatomat, az üzenet megváltoztatta. Igazából nem tudtam mit éreztem akkor, de azt tudtam, hogy ezt nem vehetik észre. Elraktam a telefonomat, és siettem a többiek után.

Már javában a vízben lubickoltak, amikor megtaláltam őket.

- Annabelle, már azt hittem nem is jössz.. - nevetett fel Zayn.

- Kicsit a telefonommal volt gond..bocsi, de most már itt vagyok.. - eröltettem magamra egy mű mosolyt.

'Bár azzal lett volna....' - sóhajtottam egyet, amikor leültem a medence szélére.

Elena úszkált oda hozzám, és észrevette, hogy valami gond van.

- Jól vagy? Történt valami? - kérdezte együttérzőn.

- Igen..mármint jól vagyok.. - nyögtem ki.

- Gyere.. - húzott be a vízbe - Arrébb megyünk, és megbeszéljük, oké? - mosolygott.

- Jó.. - adtam meg magam búbánatosan.

'Valakinek ki kell adnom magamból, ezt mert nem tudom magamban tartani.. ' - gondoltam, miközben Elena szólt a srácoknak, hogy mindjárt jövünk.

- Na, kezdj bele.. - ült fel az egyik kövezettebb részre.

- Elena, előbb tudnom kell, hogy te nem fogsz-e másképp gondolni rám.. - 'kezdtem'.

- Nem, dehogy fogok, mi mindig is a legjobb barátnők maradunk... - csóválta a fejét.

- Akkor e-elmondom.. - folytattam - Harry......... - elhalkult a hangom.

- Mi van Harry-vel? - értetlenkedett, mire egy könnycsepp folyt végig az arcomon.

- Harry, bevallotta nekem, hogy szerelmes belém... - nyögtem ki, miközben elfordultam.

Kínos csönd fedte be a medencét.

- És, történt még valami? - törte meg az előbb említett csöndet, már más hangnemben Elena.

- Megcsókolt. - halkultam el.

- Hogy mi? - emelte fel a hangját kérdőn.

- Harry megcsókolt.. - ismételtem el, amikor észrevettem, hogy Niall figyel minket.

Csak nézett egy darabig majd eltűnt.

- Vége az életemnek.. - tettem hozzá halkan és Elena mellett szálltam ki, aki még mindig le volt halva a hír hallatán.

Mivel a kulcs nálam volt, ezért amikor a szekrényhez értem, Niall állt ott türelmetlenül.

Rápillantottam, mire ő lesütötte tekintetét.

- Nyisd ki légyszives.. - mondta lekezelően.

- Niall én,én megmagyarázom... - kezdtem volna el, de közbeszólt.

- Nincs mit megmagyarázni, biztos az állatkertben is titokban együtt voltatok... - fújtatott kicsit.

- Nem, Niall ezt te nem érted.

- De, Annabelle , igenis értem... - vette ki a cuccait.

Hamar átöltöztem, és nem tudtam mit tegyek, hiszen kocsival együtt jöttünk ide, de most..így csak elindultam..haza.

Egyedül botorkáltam, amikor elmentek mellettem kocsival. Tudtam, hogy az a kocsi a Niall-é.

'Mindent én szúrtam el, mindent..' - kezdtem el sírni.

1-2 óra múlva talán hazakavarodtam valahogy.

'Nem fogok soha többé kimozdulni, mert mindent elrontok' - léptem be az ajtón.

Amit Elena-tól kaptam fürdőruhát visszaadtam, és így csak a saját ruháim voltak nálam. Felvittem őket, és ledobtam a padlóra, amikor kopogásra lettem figyelmes.

Először, még úgy tettem mint aki nem veszi észre, de így csak még jobban kopogott az illető. Végül lementem, mert már zavart.

- Ha nem a rokonom vagy, akkor távozz viszlát.. - kiabáltam ki.

Nem szólt semmit. Csönd lett.

'Hm, ez fura..' - nyitottam ki az ajtót.

Ahogy kiléptem, valaki hátulról befogta a szám, és behúzott a házba.

- Ne sikíts, kérlek... - hallottam a férfi hangját, akinek mondhatom, elég ismerős hangja volt.

Lassan elengedett és amikor megfordultam, csodák csodájára Zayn-t láttam velem szemben.

- Te-te-te meg miért? - dadogtam.

- Hogy miért vagyok itt.. mert beszélnem kell veled. - válaszolta higgadtan, mire kikerekedtek a szemeim.

- Gyere, beljebb.. - invitáltam be.

- Ana, veled komolyan ez történt, amit Elena elmesélt nekem? - nézett sötét szemeivel , enyéimbe.

- Pontosan mit mesélt? - kérdeztem vissza.

- Azt, hogy Harry szerelmes, meg , hogy már megcsókolt..

- Igen, ez igaz. - hajtottam le a fejem - Erről mit beszéljünk? Tudom, most már nincs tovább, egyedül maradtam.

- Dehogy maradtál egyedül.. Elena, mindig is a barátnőd lesz, hidd el, csak idő kell neki.. Niall pedig... nem tudom őt tényleg nem... ezt nektek kell majd elrendeznetek.. persze csak ha tényleg igaz érzelmeid vannak iránta.

- Épp ez az... - csattantam fel hirtelen - Nem vagyok biztos az érzelmeimben..szüneteltetnem kell mindent, minden kapcsolatot.. csak a rokonaimmal nem..

- Ilyeneket ne találj ki Annabelle... - rázta meg 'nemlegesen' a fejét.

- De így lesz, szóval most ha nem baj, egyedül hagynál? - nyitottam ki az ajtót.

- De Ana..

- Légyszives..

- Rendben.. szia.. - lépett ki az ajtón, mire becsuktam.

'Még csak az első hónap telik el lassan, és már ilyen helyzetben vagyok...haza fogok utazni Wales-be erre a két hónapra..' - jutottam elhatározásra.

Felszaladtam a szobába, és sok keresés árán, megtaláltam a telefonomat, visszakapcsoltam és már tárcsáztam is anyut.

*Csöngés*

- Sziia, bogaram.. Mi újság? Miért hívtál? - vette fel .

- Szia anya, felfordulás van az életemben, érzelmileg, szóval arra az elhatározásra jutottam, hogy hazautazok 2 hónapra.. - hadartam el egy levegővétellel.

- Jaj, kicsikém veled mindig történik valami.. Persze hazajöhetsz, de én dolgozom és apád is..szóval a húgoddal leszel..

- Nem baj az is jó, legalább elmondom neki, hogy ne legyen olyan mint én..

- Annabelle, ilyet ne mondj.. - 'szólt' rám.

- Jó,jó.. de akkor értem jöttök holnap?

- Igen, ahogy szeretnéd, pakolj cuccokat magadnak, bár itthon is vannak..de azért rakd el a legkedvesebbeket.. - válaszolta - És még MA este.. - hangsúlyozta ki.

- Rendben, akkor le is teszem, már elkezdek pakolni.. Sziia anyu, szeretlek.. - köszöntem el.

- Én is téged, holnap találkozunk sziia.. - köszönt ő is és leraktuk.

'Legalább kiszellőztetem a fejem, és még a húgommal is foglalkozok' - gondolkodtam el, miközben előkerestem a bőröndömet, a szobámban, és már el is kezdtem pakolni.